2014. április 5., szombat

Box meccs élőben

Szombat reggel madár csicsergésre ébredtem. Na jó. Igazából a bátyám ordibálására.
 - CAMERON! Kelj fel most azonnal, és menny el boltba! - kiabált fel
Erre én csak annyit reagáltam hogy a felfelé fordultam és jobban belefúrtam magam a takaróba.
 - CAMERON! - üvöltött tovább a bátyám
A hangját egyre közelebbről hallottam.
 - Cameron Vouse! - mondta majd letépte rólam a takarót
Erre én nagy lendülettel felültem. A hirtelen mozdulattól elveszettem az egyensúlyomat és lefordultam az ágyról.
 - Leraktam az asztalodra a pénzt és a listát! De ha nekem visszafekszel kirugdoslak az ablakon! - mondta majd megfordult és lerohant a lépcsőn.
Félkomásan felálltam és a szekrényhez tántorogtam hogy felöltözzek. 18 perc múlva már felébredtem és az utcán sétáltam, zsebemben a pénzel és a listával.
Úgy döntöttem hogy a parkon keresztül megyek, mert az rövidebb.
Ahogy sétáltam elmélyedve a gondolataimban, hirtelen valaki rácsapott a...khm...hátsó felemre.
Egy mozdulattal hátra fordultam és a mögöttem lévő hosszú szőke hajú kék szemű fiút képen nyomtam. Pontosabban a szemét találtam el, ököllel. Igen, én nem az a fajta lány vagyok aki pofozkodik. Én rögtön megyek ökölre ha úgy alakul a helyzet.
 - Tudd ám kit ütögess csaje! - kapott a szeméhez a fiú
 - Tudom! - vágtam rá, és egy jó erőset rúgtam a jobb sípcsontjába - Téged!
Megfordultam, hogy gyorsított léptekben (nem futva, gyorsítva) tegyem meg a hátra levő utat a boltig.
De a fiú elkapta a karomat és visszarántott, de olyan erővel és olyan hirtelen hogy elveszítettem az egyensúlyomat (megint) és seggre ültem.
 - Hé, James! - kiabált egy fekete hajú kék szemű fiúnak (ez a James vagy hogy hívjak nagyon ismerősnek tűnt) - Ide nézz, mit találtam!
James mellém sétált és belemarkolt a hajamba, úgy emelt fel két lábra.
Az én reakcióm erre az volt hogy jó erősen hasba vágtam. Erre összegörnyedt és én megtérdeltem az orrát. Valószínűleg az ütésem az orrára kicsit erős lehetett, mert a térdem véres lett, de a vér nem az enyém volt.
 - JAMES! - kiáltott egy ismerős hang - Azonnal fejezd be!
Janice sétált oda James mellé. Hát persze! James Jan bátya!
 - Milyen báty vagy te? Csak úgy elkezded meg verni a húgod Legjobb Barátját? Azonnal fejezd be! -  kiabálta
Az a Janice, aki most előttem állt és a bátyával üvöltözött, nem az a Janice volt akit ismertem. Az én Janice-em félénk és visszahúzódó volt, és soha nem merte még csak a normális hangszintre is felemelni a hangját. De ez a Janice torkaszakadtából üvöltött. Ez a Janice más volt.
Miután kék hajú LB-m elkergette a bátyát, és a hülye haverját, leült mellém a földre.
 - Jesszusom! Jól vagy? Egyszer még kitagadom ezt a gyereket! - mondta
 - Nincs semmi bajom csak... - megpróbáltam fel állni de visszaestem
 - Te jó ég! Cammie, jól vagy? - kérdezte kétségbeesetten Jan
Na, ez már az a Jan volt, akit ismertem.
 - Valószínűleg csak azért van mert ráeshettem a lábamra, de nem vettem észre...Meg néznéd? - kértem
Janice egy darabig nyomkodta a lábamat.
 - Nincs semmi baja. Szerintem csak fáj mert beütötted - mondta, majd alig halhatóan hozzá tette - Azt hiszem...
 - Nincs semmi bajom! - mondtam majd talpra ugrottam és elkezdtem futni a bolt felé - Köszi a segítséget, Jan! De sietnem kell mert késésben vagyok!
Búcsút intetem havernőmnek, és tovább futottam.
A bevásárlás viszonylag gyorsan ment. A lábam persze sajgott, és több lépésnél meg is bicsaklott.
Mikor már az utcán sétáltam a teli szatyrokkal, hirtelen a fájós lábam felmondta a szolgálatot és összeestem.
Egy darabig próbáltam felállni, de aztán feladtam. Vártam, hogy jöjjön valaki. Pechemre az utca kihalt volt.
 - Cam? - hallottam egy ismerős hangot - Jól vagy?
A fejemet hátra vetettem hogy lássam ki az.
Castiel volt.
 - Igen! Teljesen tökéletesen vagyok! Csak épp úgy gondoltam megpróbálom megszámolni hogy hány kavicsból áll a járda! - mondtam mérgesen - Ennél hülyébb kérdést nem tudnál kitalálni?
Erre megint mosolygott.
Komolyan, min kell folyton mosolyognia?
 - Segítek! - mondta, és fel vett a hátára
 - Mi a fenét csinálsz? - kérdeztem
 - Haza viszlek - mondta, mintha ez lenne a legtermészetesebb - leszel a GPS?
 - Minek?
 - Nem tudom, hogy hol laktok!
 - Ja, aha. leszek.

4 megjegyzés: