Olyan erővel ültem le a fotelbe hogy a vörös fiú majd nem leesett.
- Mi elől menekülsz, Aranyom? - karolta át a vállamat Castiel
- Valencia! - vágtam rá gyorsan, és olyan mélyre fúrtam magam a párnák közé, hogy alig látszottam ki.
De nem volt szerencsém! Már mint... ó milyen félre érthetők azok amiket én mondok! Valencia NEM rombolt ki, hogy: "Cameron Vouse, én még egyszer úgy kinyírlak...!"
Hanem annyira azon igyekeztem, hogy elbújjak, hogy kifordultam a fotelből.
- De nyughatatlan vagy! - nevetett a párom
- Ne félj! - ragadtam meg Castiel kezét - Nem hagylak egyedül! - mondtam, és lerántottam a földre
Erre mindenki nevetni kezdett.
Én kihasználva az alkalmat, felpattantam és a bárpult felé vettem az irányt, hogy elvegyüljek a tömegben.
Ahogy ott lődörögtem egy lenőtt szőke hajú világos kék szemű fiú megszólított:
- Hali. Te lennél Castiel új barátnője? - kérdezte mosolyogva
- Igen. Ha kötekedni akarsz, tudok ám rúgni. De jó erősen! - fenyegetőztem
- Vicces kislány! - nevetett fel - Eszem ágában sincs kötekedni. Claura mit szólna hozzá?
- Claura? - ismételtem a nevet - Olyan ismerős nekem ez a név.
- Van egy világos rózsaszín hajú osztálytársad? Derékig érő haj, szürkés kék szem. Ablak felőli padsor, utolsó előtti pad.
- Claura Wels?
- Talált! - kacsintott a fiú - Amúgy, kit tisztelhetek benned?
- Cameron Vouse. Az az Cammie vagy Cam.
- Cammie - ismételte a nevet a srác, majd hirtelen meghajolt előttem - Én Dakota lennék, hölgyem.
Erre én csak nevetni tudtam. Egyszer csak Dakota mellet megjelent Claura, és a még mindig lovagiasan meghajoló barátja fejére csapott.
- Erről leszokhatnál! - mondta
- Cammie, ő itt a barátnőm Claura - mondta a fiú a fejét simogatva ott ahol az ütés érte.
- Szió Cam! - köszönt a pink hajú lány
- Hali Clau - mosolyogtam - Mi újság? Hogy sikerült a fizika doga?
- Jaj, ne is mondd! Szerintem megint elcsesztem az egészet! Tuti megbukok!
- Ne mondj ilyeneket! - vigasztaltam - Tudod mit? Igaz, én se vagyok olyan jó a fizikában, de Lexie erős ötös. Mindig csak ötösöket kap. Megkérhetnénk hogy segítsen neked!
- Az nagyon jó lenne! - mondta fülig érő szájjal Clau
- Hát itt vagy! - ölelt át hátulról hirtelen Castiel - Már mindenütt kerestelek!
- Akkor mért nem kezdted itt a keresést? - nyomtam egy puszit a párom arcára
- Mert nem itt kezdtem - válaszolt, és jobbra balra kezdett ringatni
- Na sziasztok! - köszönt el Dakota és meg fogta barátnője kezét és elkezdte kifelé húzni
- Szióci - köszönt el Clau is.
Egy darabig még ott áltunk, de aztán megpróbáltam kibontakozni Castiel öleléséből.
- Valami baj van? - kérdezte
- Csak annyi - feleltem - hogy már rohadt kényelmetlenül érzem magam ebben a ruhában. Nem ugrunk át hozzánk hogy át tudjak öltözni? Utána lemehetnénk a parkba sétálni.
- Mit nyerek vele? - kérdezte egy csibész mosoly keretében
- Jó társaságot, és ezt - mondtam és megcsókoltam
- Egy ilyen ajánlatot nem tudok vissza utasítani! - mondta mosolyogva a csók után
Elköszöntünk a többiektől, és elindultunk hozzánk.
Castiel azt mondta hogy kint meg vár, így gyorsan berohantam köszöntem Yunának és Nicknek, közöltem velük a tény állásokat, és már rohantam is fel az emeletre.
Le dobta a parókát, kiszedtem a szememből a kontaklencséket, felvettem Crish egy régi fehér ingét, és egy fekete farmert. Mikor egy gyors pillantást vetettem a tükörbe, nem tudtam ellenállni a kísértésnek és felvettem a piros macska füles hajpántom. A hajamat úgy igazítottam hogy a hajpánt ne látszódjon, csak a fülek.
Mikor kirohantam az utcára, Castiel először nagyot nézett, aztán meg nevetni kezdett.
- Mi van? Talán röhögő port kevertek a piádba, és most oldódott fel? - kérdeztem a cica füleimet letakarva
- Nem - mondta Castiel, és felém nyújtotta a kezét - Jössz?
- Aha - mondtam és megfogtam a felém nyújtott kezet.
Kisétáltunk a parkba, először ökörködtünk, de aztán komoly dolgokról kezdtünk beszélgetni mint a házasság, a gyerek vállalás meg ilyenek.
- Te hány gyereket szeretnél? - kérdezte a vörös srác
- Kettőt - válaszoltam - Te?
- Én is. Hány éves korodba tervezed a házasságot? - tette fel az újjabb kérdést
- Miért kérded?
- Csak hogy tudjam mikor kérjem meg a kezed - válaszolta majd neki nyomott a mögöttem lévő fának és megcsókolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése