"Ő már az enyém..."

A fejemben cikáztak a gondolatok. Vajon csak azért mondta hogy lerázza a másik fiút? Vagy ne tán komolyan gondolta? Vagy csak felakart ültetni? Vagy...
A lehetőségek határtalanok voltak.
Az idő gyorsan siklott, mint a szitakötő a víz felszínén. Nem tudtam hogy mit mondjak majd neki ha vége lesz az edzésnek. Már ha addig nem futok el.
A lábaim remegtek, és a szívem is fel-le ugrált a mellkasom és a torkom között, mikor Mrs. Stuart kimondta azt a bizonyos mondatot:
 - Oké, fiúk! Mára végeztünk! Ügyesek voltatok!
A fiúk röhögve, egymást lökdösve futottak az öltözők felé, Castiellel együtt.
A másodpercek peregtek, és a srácok felfrissülve szállingóztak ki az öltözőből.
 - Szólj ha dobtad! - szólt oda nekem a fekete hajú fiú név szerint Viktor
Kérdő pillantást vetettem rá, mert először nem értetem hogy mire céloz.
 - Már mint a vöröst. Szólj ha szakítottatok - pontosított
Zavaromban, csak egy erőltetett mosollyal válaszoltam.
 - Cammie - hallottam a hátam mögül Castiel hangját
 - Komolyan mondtad? - motyogtam lehajtott fejjel
 - Cam figyelj... - kezdte a vörös fiú
Hirtelen a fehér hajú Rosalya jelent meg mellettünk.
 - Sziasztok! Már mindenütt kerestelek titeket! - lihegte - Gondoltuk, már mint Lisander, Nataniel, Armin és én, hogy csinálunk egy kis közös lazulást lenn, az alaksorban. De nem leszünk sokan, mert szinte mindenki lemondta akit hívtunk. De létszi! Ti nem mondjátok le! Mondjátok hogy már nincs programotok! - nézett ránk boci szemekkel.
Castiel már nyitotta a száját a válaszra, de én gyorsabb voltam:
 - Persze, hogy elmegyünk! Én ki nem hagynám!
Rosa boldogan bólintott, és Castielre nézett.
 - Egye kavics, én is megyek - bólintott rá
Rosa egy hatalmas mosoly kísértében rohant el, de úgy hogy közben minket is húzott magával.
A mikor oda értünk a pincéhez (vagy alaksor, vagy mit tudom én hogy hívják) leesett az állam. Olyan nagy volt...
De Rosalya mintha csak a gondolataimban olvasott volna:
 - Nagy, mi?
Bólintottam.
Oda lenn, már ott volt, Armin, Lisander és Nataniel.
Először lehuppantam Armin mellé.
 - Hát az ikred hol van? - kérdeztem
 - Melyik a másik három közül? - kérdezett vissza nevetve
 - Valencia. Azt tudom hogy Alexy és Lexie tuti vásárolnak.
 - Valencia... Ő szerintem Kentinnel van.
 - Ó.
Ennyi volt az összes beszélgetés, ami általam hangzott.
Éhes voltam, de a kaja az Lisandernél és Castielnál volt, és én nem láttam jó ötletnek hogy most a vörös fiú közelébe mennyek.
 - Jól vagy, Cammie? - nézett rám Rosa
 - Igen minden rendben - mondtam és elvettem egy doboz üdítőt.
Vödör számra vedeltem az innivalót, hogy elnyomjam vele az éhségemet. De csak annyit értem el vele hogy WC-re kellet mennem.
 - Figyu - kezdtem - Én elmentem WC-re. Mindjárt jövök.
 - Nem is csodálkozom - viccelődött Armin - Annyit ittál, hogy már azt vártam mikor fog kiömleni a sok pia az orrodon.
 - Fhuj - kuncogott Rosa
Én csak mosolyogva csóváltam a fejem, és felrohantam. Mikor már kb. 5 méterre voltam az alaksor bejáratától hallottam hogy az ajtó kinyitódik, majd becsukódik.
Valaki utánam jött...

(Írói megjegyzés: csináltam egy csoportot a facebookon, és aki akar, az beléphet, ott képeket és +infókat fogok adni a következő fejezetekből. A csopi linkje: kattints ide, ha a csopit akarod látni)